Jégtörés a Pilisi Parkerdő területén

Jégtörés a Pilisi Parkerdő területén

Hatalmas pusztítást végzett az ónoseső az erdőkben. A Pilisi Parkerdő által kezelt 60.000 hektár erdőből kb. 20.000-et érintett, ebből 7-8 ezer hektárnyit súlyosan. A Parkerdő munkatársa a jégtöréssel és a jégkárelhárítási munkálatokkal kapcsolatban felmerülő kérdéseket és válaszokat gyűjtötte össze.

Mi okozta a kárt?

A jégkár a december első napjaiban esett nagy menyiségű ónos eső következtében alakult ki.

A 400 m-nél magasabban fekvő területeken több tonna jég rakódott a fákra, ami miatt sok helyen történt fakidőlés, letörtek az ágak.

Volt-e már ilyen?

A jégkár ismerős fogalom a hegyvidéki erdőterületeken. Általában tél eleji vagy végi időszakban jelentkezik.

Legutóbb 2011-ben, illetve 2004-ben volt jelentősebb jégkár, azonban azok csak kisebb térségeket érintettek. Ilyen típusú, az ideihez mérhető károk 100-200 évben egyszer fordulnak elő.

Milyen súlyos a kár?

A Pilisi Parkerdő által kezelt 60 ezer hektár erdőből kb. 20 ezer hektár erdőterület érintett, ebből 7-8 ezer hektár súlyosan.

Várható-e az erdők további károsodása?

A kidőlt, holt faállományról az élő, lombos állományra nem terjed károsító hatás, várható viszont a sérült fák további pusztulása, mert a rovaroknak és gombáknak nem tudnak megfelelően ellenállni. Várható továbbá, hogy sok, csak részben érintett fa a későbbiekben törik, dől ki, illetve, hogy a lombkorona-sérült fák a későbbiekben kevésbé bírják például az aszályt. A jégkárral sújtott területeken a mortalitás magasabb lesz egy ideig.

Mi a kárfelszámolás menete?

Jelenleg az erdészeti és turistautakon végzünk favágást, veszélyelhárítást, ezzel párhuzamosan részletes kárfelmérés zajlik. Ezt a kármentesítés, a sérült faanyag elszállítása követi. A helyreállítási munkálatok várhatóan egész jövő évben tartani fognak.

Mikorra tisztítják meg a turistautakat?

Folyamatosan dolgoznak a favágók a turistautak megtisztításán, járhatóvá tételén. Becsléseink szerint körülbelül 500 km hosszan kell favágást végezni az utakra dőlt fák miatt, ez a munkálat áthúzódik a jövő évre.

Természetvédelmi szempontból nem lenne jobb otthagyni mindent?

A favágás, kármentesítés során három alapelvre kell figyelemmel lennünk: az erdei ökoszisztéma védelmére és helyreállítására, az erdő és az erdőtalaj védelmére (védelmi funkció), a balesetveszély elhárítására (szociális funkció), és a gondos erdőgazdálkodásra (vagyongazdálkodási, gazdasági funkció). Az erdei ökoszisztéma védelmének elvét szem előtt tartva az adott területeken bizonyos mennyiségű holt faanyagot kint hagyunk, annyit, amennyi nem balesetveszélyes a turistákra nézve, s amennyit a gondos gazdálkodás elve is megenged. A károsodott állami erdőterületeken az erdő látogatása jelenleg rendkívül balesetveszélyes, ezt az állapotot meg kell szüntetni. A fakivágás, favágás során arra szigorúan ügyelünk, hogy a regenerálódni képes, nem balesetveszélyes fákat visszahagyjuk.

A faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú területeken csak a baleset- és életveszélyes, valamint vagyont veszélyeztető esetekben, illetve erdőfelújítási kötelezettség keletkezése esetén folytatunk. Szintén hagyunk vissza letört, ledőlt faanyagot ott, ahol a kár mértéke csekély (5-10% körüli). A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és a védelmi, valamint a közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek elvégzését az állami erdőgazdálkodó a faanyagtermelésből finanszírozza. A jégkár ugyanis középtávon a jövőbeli fakivágási fakitermelési lehetőségeket csökkenti.

Ezt a problémát viszont úgy lehet kezelni, hogy a piacképes, az erdei ökoszisztéma sérelme nélkül most felhasználható törött faanyagot hasznosítjuk és a korábban tervezett fakivágási beavatkozásokat későbbre ütemezzük.

Tekintettel kell lenni a helyi közösségek faanyagszükségleteire és a munkalehetőségek biztosítására is. Az erdőgazdálkodó mint szakember az adott területen elvégzendő feladatokat az előbbiekben felvázolt összetett elvrendszer segítségével, az adott helyen érvényes, aktuális súlyokkal állapítja meg.

Milyen típusú károk keletkeztek?

A kárnak háromféle alaptípusa jelentkezett: koronatörés (részleges vagy teljes), törzstörés, valamint fakidőlés (gyökerestől vagy részlegesen). Jellemzően a 30-50 éves lombos fák törtek derékba, mert ezeknél a koronaátmérő és a törzsátmérő egymáshoz viszonyított aránya és a törzs teherbíró képessége együttesen kedvezőtlen. Az ennél idősebb lombos fák és fenyők esetében inkább a korona károsodott.

Hányan dolgoznak a kárelhárításon?

Az első héten a Pilisi Parkerdő Zrt. 150 munkatársa dolgozott a közutak járhatóvá tételén. A hatékony kármentesítés érdekében folyamatosan szervezzük át az esedékes erdészeti munkálatokat, jelenleg több száz favágó és fakitermelő dolgozik a kármentesítésen.

Milyen hatást gyakorolt a jégkatasztrófa a vadállományra?

A vadak számára nem okozott katasztrófát a jég, mivel az erdők alsóbb régióiba húzódtak, most pedig a kidőlt fák, letört lombok rügyei bőséges téli táplálékot nyújtanak számukra.

Megelőzhetőek lettek volna-e a katasztrófa következményei jobb erdőgazdálkodással, az öreg, beteg, sérült fák korábbi eltávolításával?

Minden károsodott, ami jég alatt volt, függetlenül az állomány korától, fafaj összetételétől, természetességi és egészségi állapotától. Leginkább középkorú, a 40-50 éves állomány károsodott. A katasztrófa következményeit nem lehetett megelőzni. Ilyen típusú károk 100-200 évben egyszer fordulnak elő.

jégkár - favágás - kármentesítés

A legnagyobb mértékben a Pilis, a Börzsöny és a Bükk erdei károsodtak, néhol oly mértékben, hogy az erős, fiatalos bükköst újra kell telepíteni.

Jelentős faállomány sérült, sok helyen nem terveztek favágást és kitermelést, ami többletköltséggel jár, amint a fák pótlása is. A költségeket csak a károk felmérése után lehet megbecsülni. A szaktárca arra törekszik, hogy az erdővel borítottsági arány ne változzon. Hozzátette: az erdőkben gyakran előfordul vis maior helyzet, az erdőgazdaságok azonban széles körű társadalmi összefogással orvosolni tudják a problémákat. A társadalmi szervezetekkel együtt arra kérnek mindenkit, az érintett erdőkben halasszák el a túrákat, mert balesetveszélyes.